Bogger blogja

Don't bury me<3

5/2

Ezekszerint Fanni elfogadta az ajánlatot és modellt állt a kampánynak.És Ádám kísérte el.Próbálok túllépni Fannin,de még mindig megszakad a szívem ha együtt látom őket,pedig még nem is járnak!Kedd este lévén hamar lefeküdtem,hogy reggel kipihent legyek.A suliba érve a büfé felé vettem az irányt,hogy vegyek egy szilvás süteményt.Összefutottam Kírával is (mondjuk ez elkerülhetetlen,mivel osztálytársak vagyunk) és ekkor még csak annyit láttam rajta,hogy a szeme kicsit karikás és fáradtnak tűnt.Első óránk matek volt (Killeivel pff),majd ezt követte a biosz,ahol a házidogákat adtuk be.Névsor szerint mentünk ki a táblához,ahol fel kellett mondani a megírt dolgozatokat.Amikor Kíra következett,a biosztanár is észrevette,hogy nem minden oké vele és rá is kérdezett:

-Kíra,elég rosszul nézel ki,minden rendben van?

-Persze,csak egy kicsit fáradt vagyok-mondta bágyadtan.

-Rendben,akkor kezdheted!-mosolygott rá bátorítóan a tanárnő.

-Tehát.A gerincesek és a puhatestűek összehasonlításából készültem.A puhatestűek..tanárnő,mégsincs minden rendben,nagyon gyengének érzem magam..

-Értem,nos ebben az esetben ülj vissza a helyedre és szünetben menj le az iskolaorvoshoz.A dolgozatodat hagyd itt,majd kijavítom és máskor felmondod.Jó?

-Igen,köszönöm.

Folytattunk az órát,de én végig Kírát figyeltem és láttam rajta,hogy szörnyen gyenge.Én a dogámra egyébként 5-öst kaptam.:)Csengetéskor csak néhány ember ment ki a teremből,a legtöbben bent maradtunk.Kíra 2 barátnőjével indult az orvosiba,és már majdnem kilépett az ajtón,amikor...Egyszerűen összesett.Annyit láttunk,hogy ahogy lépett,elvesztette az eszméletét és Kitti karjáért nyúlt,de már nem tudták elkapni.Én lesokkolódtam,de szerencsére vannak nálam talpraesettebb osztálytársaim,és Lilla azonnal odatérdelt mellé,míg Kitti tanárért szaladt.Kínos csend telepedett a teremre.Pár perc múlva már a töritanárral és a suliorvossal tért vissza.Ekkor már az osztályból többen odagyűltek és (Lilla irányításával) felpolcolták a lábát,hogy a vér a fejébe áramoljon.A suliorvos átvette Lillától az ellátást és pár perces vizsgálódás után közölte,hogy sürgősen mentőt kell hívni.A töritanár Lacit küldte intézkedni,mi pedig rémülten vártuk a fejleményeket és borzasztóan aggódtunk Kíráért.Végül Laci visszatért:

-Tanárnő,a titkárságon már hívtak mentőt és a szüleit is értesítették,ők is ideérnek mindjárt.

-Rendben,semmi ok a pánikra,Kíra jó kezekben van-próbált nyugtatni minket,de az ő arcán is tisztán kirajzolódott a rémület és a pánik.Az egyik gyenge idegzetű lány,Gina el is sírta magát.Az orvos megszólalt:

-Evett ma már valamit?

-Reggel együtt jöttünk suliba,azóta nem evett és nem is ivott-szólt Kitti,aki a legjobb barátnője.Az orvos csak bólintott,nekünk pedig folytatódott az idegőrlő várakozás.Elsőként a szülei futottak be,az anyukája mellé guggolt és megfogta a kezét,míg az apukája az orvossal konzultált az állapotáról,majd hozzánk fordult:

-El tudjátok mesélni pontosan,hogy mi történt?-Lilla és Sári(a másik lány,aki mellette állt) felváltva mondták el a sztorit.

-Nem normális,hogy ilyen sokáig eszméletlen-dünnyögött az orvos,ugyanis már 7 teljes perce csukott szemmel feküdt a földön,csak néha látszott,hogy a szemét próbálja kinyitni,de mindig visszacsukódott.Ekkor beléptek a mentősök és megmérték a pulzusát,majd az egyik mentős férfi a karjában tartva vitte le a kocsihoz,a folyosón lézengő diákok legnagyobb döbbenetére.Ezután már csak annyi történt,hogy a szüleivel egyetemben elszállították a kórházba.Innentől kezdve az egész nap nagyon nyomott hangulatban telt és mivel Kittivel folyamatosan kapcsolatban voltak Kíra szülei,így mi is értesültek voltunk a legújabb fejleményekről:Még úton voltak a kórházba,amikor Kíra ébredezni kezdett,a szemét néhány másodpercre kinyitotta,mikor a mentősök kérték tőle,hogy szorítsa meg a kezüket,akkor gyengén megszorította,aprókat bólogatni is tudott,de ennyi volt a max reakciója.A kórházba érve infúzióra kötötték és az orvosok szerint az ájulásának a vérszegénység az oka.Kíra erősen vashiányos,de nem emiatt kellett elsősorban kórházba szállítani!Az ájuláskor enyhe agyrászkódást szenvedett.Ezt a kórházban állapították meg,a suliorvos még csak gyanakodott,azért hívatta a mentőket.Ettől függetlenül maga az ájulás is nagy probléma,ugyanis ez már a vérszegénység nagyon durva tünete.Most egy pár napig bent kell maradnia,aztán otthon kell pihennie,csak a jövő héten jöhet újra suliba.

 

Sziasztok!Ősrégen hoztam új részt,ezért itt vagyok most az 5/2-vel. ;)

Puszim küldöm!

Kedvcsináló

'-Látod ott azt a lányt szürke pólóban és csőgatyában?Ő kell nekem!-a lánynak kissé hullámos,sötétbarna haja volt,az alakja igazi Petyának való volt,hogy új mondjam(lefordítva:nádszálvékony és elég alacsony) és magabiztos mosollyal nézett körbe az udvaron.

-Ja,az csak Klau..'

 

'-Akkor,ennyi volt,ugye?Vége-odaléptem hozzá,megöleltem,ő pedig a könnyeivel küszködve csak egy „szeretlek"-et tudott kinyögni,majd a kabátomra hajtotta a fejét és zokogni kezdett.'

5/1

-Ooo Istenem,de édiiii-sipította Klau,miközben a tesóm lábát puszilgatta.

-Igen,tényleg nagyon cuki,de pls ne visítozz életem!-kérte a fejét fogja Petya.

Barátaim éppen babalátogatóban vannak nálunk,végre ők is találkozhattak Zsófival.Már 6 hete hazajöhetett anyu a kórházból,úgyhogy most úgy néz ki,Mátyás végérvényesen is hozzánk költözik,hogy minél több időt tölthessen velünk,a családjával és segíthessen anyunak a Zsófi körüli teendőkben.A karácsonyt is együtt töltöttük,négyesben.Anyutól és Mátyástól egy szuperjó Nike sportcipőt kaptam és egy új oldaltáskat a suliba(szintén Nike),míg anyu szüleitől pénzt és 2 pulóvert,hozzá való melegítőalsóval,apu szüleitől pedig 2 könyvet,rengeteg édességet és egy laptoptáskát kaptam,mondván,ha úgyis informatikusnak készülök,még jól fog jönni,addig pedig a nem túl spéci laptopomat tarthatom benne.:) A szalagavató is lement,a táncos műsorunknak hatalmas sikere volt és a végzősök tánca is nagyon szép volt,a szalagtűzéssel együtt.Ma január második kedd délutánja van és úgy gondoltam áthívom Petyát,Klaut,Zolit,Beát és Ferit.Mivel még sok pihenésre van szüksége anyunak is és a húgomnak is,úgy beszéltük meg,hogy fél óránál többet nem maradnak.Fannival maradt a viszony,azóta többször próbáltam hívni és a suliban is beszéltem vele,de ő lerázott.Azóta 7 hét telt el és én nem tudom őt elfelejteni.Viszont ahogy a viselkedéséből érzékelem,neki sikerült és valaki más oldalán vigasztalódik:Ádámén.Ugyanis mostanában feltűnően sokat beszélgetnek.(Köztudott,hogy Ádámnak már régóta bejön Fanni,de most,hogy szakítottunk,vérszemet kapott és láthatóan másfél év  várakozását sűríti bele minden mondatába és mozdulatába.) Na,de most koncentráljunk a húgomra!Zsófi baromi mosolygós kislány,aludni is szeret,bár nagyon keveset eszik,anyunak meggyűlik vele a gondja rendesen.Látom mindkettejükön,hogy fárasztja őket ez az egész,ugyanis anyu 41,Mátyás pedig 43 éves.Természetesen még így sem számítanak idősnek,csak nem látom rajtuk azt a fajta fittséget és pörgést,amelyet a huszonéves szülőkön lehet látni.De ezzel semmi baj nincs.

Miután Feriék hazamentek,én elvonultam a szobámba és gondoltam,felnézek a facebookra,közben pedig zenét hallgatok.Éppen a Green day-Basket case című számát hallgattam,amikor a facebook kezdőlapján megpillantottam egy igencsak érdekes bejegyzést:

Fanni Forgács- Ádám Falusi társaságában.Itt pedig 25 fénykép volt csatolva,amelynek zöme profi fotós által készített kép volt Fanniról,volt viszont köztük olyan is,amely selfie stílusban készült,rajta pedig Ádám és Fanni.

 

 

Sziasztoook!Itt is vagyok a nyár utolsó bejegyzésével:(  Jó olvasást mindenkinek és használjátok ki ezt az 1 napot,ami maradt!

Sok puszi és kitartás az új tanévhez!:)

4/16

-Rob!Hát te?De örülök,hogy bejöttél!Köszönöm,jól vagyok,bár elég hosszú éjszakánk volt..de Mátyás 11 óra körül megérkezett és végig velem volt,a nagyiék is meglátogattak,de őket hazaküldtem,mert idős emberek,ilyenkor már otthon a helyük.Viszont nem lett volna minden rendben,ha este nem viselkedsz olyan talpraesetten.Köszönöm Rob,hogy olyan okosan viselkedtél-szorította meg a kezem.

-Igazán semmiség,na,de hol van a kishúgom??Szeretném már látni!Végül mi lett a neve?

-Killei Zsófia a neve-mosolygott Mátyás-egyelőre inkubátorban van a többi csecsemő között,de mindjárt beszélünk az egyik nővérrel,és elintézzük,hogy láthasd.Jó?

-Rendben,köszönöm!!-végszóra lépett be egy huszonévesnek tűnő nővérke,aki kedvesen mosolygott ránk.Mátyás ígéretéhez híven rögtön akcióba lendült és megérdeklődte a tesómat:

-Elnézést,a fiam szeretné megtekinteni a testvérét.Lehetséges ez jelenleg?-húha,Mátyás a fiának nevezett?!Ennyire közel érez magához engem?De király!

-Természetesen,csak jöjjön velem-mosolygott ismét a nővér.Miközben a terem felé tartottunk,beszélgetésbe elegyedtem a lánnyal.(Félreértés ne essék,csak és kizárólag a tesómról.)Majd elértünk az inkubátorokig és megpillantottam Zsófit.Nem vagyok egy érzelgős típus,de majdnem elsírtam magam,amikor megláttam.Békésen aludt a többi kisbaba között és iszonyatosan aranyos látványt nyújtott.A kis rózsaszín karszalagján ott virított a neve,amit én választottam neki.Most tudatosult bennem először komolyan a tény,hogy van egy kishúgom,akiért innentől kezdve felelősséggel tartozom..

 

Sziasztok!Itt a 4/16,ami egyben a 4. rész záró fejezete :D Hamarosan jövök az 5-tel!!

Puszi

Bogger

4/15

-Nem is tudom..-elgondolkodtam,mert nem igazán tartottam jó ötletnek,hogy hazamenjek egyedül szomorkodni Fanni miatt és izgulni anyu miatt.

Végül úgy döntöttem,hogy hazamegyek,de a lelkükre kötöttem,hogy azonnal hívjanak ha tudnak valami újat.Otthon tanultam egy keveset,majd zenét hallgattam.Vacsorára rendeltem egy szalámis-sajtos pizzát,majd letusoltam és megpróbáltam elaludni.Halkan megjegyzem,nem sikerült,így hát írtam Petyának,hogy sikerült-e beszélnie Fannival:

-Szia-kezdtem.

-Cső,épp itt van nálunk Klau.Skypera feljössz,azt kérdezi?:)

-Ott tali.

Néhány perccel később már webkamerán át láttam őket és hallottam a hangjukat.

-Sziasztok!-köszöntem ismét.

-Szioo-viháncolt Klau,aki barátom ölében ült egy falatnyi sortban és atlétában,amely pizsamaként szolgált.Ekkor ismét kirajzoldótt előttem,hogy Klau a maga vékony testalkatával nagyon csinos lány.

-Hogyhogy ott van nálad Klau?Hisz már 11 óra van és legjobb tudomásom szerint nem engedik a szüleid,hogy Petyánál aludj-szóltam mindkettejükhöz.

-Igeen,ez így igaz,viszont azt engedik,hogy Beánál aludjak-mosolygott Klau bájosan.

-Ohohoo,mekkora ötlet!-nevettem el magam-na,Fannival sikerült dűlőre jutni?

-Igen,beszéltem vele.Próbált lazának tűnni,de egyértelműen látszott rajta,hogy nagyon megviselték a történtek.A szeme totál kisírva,a haja kócos és nem is maradt lent tovább 10 percnél.

-Jaj,annyira furdal a lelkiismeretem!Hogy tehettem ilyet?Gyűlölöm magam..

-Jó,jó,nyugi,úgyis kibékültök majd és ő is belátja,hogy kár lenne egy ilyen fiút elszalasztani,mint amilyen te vagy-szólt kedvesen Klau.

Miután leléptem a gépről nemsokára elaludtam,aztán másnap délután az első dolgom volt suli után,hogy buszra szálltam és mentem be anyuhoz a kórházba.A nagyiék már nem voltak ott,csak Mátyás,aki az ágy mellett ült és anyu kezét szorongatta.Beléptem a kórterembe ahol épp nem volt bent se orvos,se nővér,így nyugodtan tudtam anyuékkal beszélni.Először anyuhoz „rohantam":

-Sziasztok!Anyu,hogy érzed magad?Jobban vagy?

 

Hello!Meghoztam az új részt,jó olvasást! :)  xoxo

4/14

-Nem hinném..legalábbis én nem bánnám,de az biztos,hogy ő nem lesz hajlandó.

-Értem.Tehát csak egy mód van a helyzet megoldására:valakinek mennie kell.De mivel te a kezdetektől velünk vagy,ezért,akármennyire is fáj,ki kell tenni őt a csapatból.

-Tudom-szóltam-de mégis olyan igazságtalannak tűnik ez az egész,hisz én voltam a mocsok és mégis őt rakjuk ki.

Még kitárgyaltuk a részleteket és arra a döntésre jutottunk,hogy Petya a nagy szónokló,így ő fog beszélni vele.Nem sokkal később hazamentünk,otthon bezárkóztam a szobámba,zenét hallgattam és szomorkodtam.Mikor láttam,hogy Fanni fent van facebookon,összeszedtem a bátorságomat és ráírtam:

Én:Szia..Figyelj Fanni.Én nagyon sajnálom ami történt és bocsánat 1000 is,csak bocsáss meg légy szíves..!Én szeretlek téged nagyon és Kíra csak egy barát.Próbáljuk meg újra kérlek!Soha többet nem csinálok ilyet!

Ő:Nem érdekel,fogd már fel!Hagyjál békén légy szíves!Leszarom amit mondasz ezek után!Ne írogass nekem!

Erre inkább nem reagáltam semmit,hanem még átpörgettem a kezdőlapot mikor egyszercsak egy kiáltásra lettem figyelmes:átrohantam anyu szobájába,ahol ijedten nyugtáztam,hogy anyura épp most jött rá a szülhetnék és azonnali hatállyal kórházba kell szállítani.Természetesen Mátyás sehol,így nekem kellett cselekednem.Gyorsan tárcsáztam a mentők számát,akik biztosítottak,hogy nemsokára megérkeznek,addig pedig vizesruhát hoztam anyu homlokára és próbáltam biztató szavakkal ellátni.Egy örökkévalóságnak tűnt,mire megjöttek a mentősök,de végül beengedtem őket a lakásba és mehettem anyuval a kórházba a mentőautóval.Közben gyorsan hívtam Mátyást és anyu szüleit.A kórházba érve anyu jobbanlett és rögtön Mátyás holléte felől érdeklődött,de mivel nem akartam anyut idegesíteni még jobban,ezért egy szóval sem említettem,hogy fogalmam sincs róla.Bevitték anyut a szülőszobába és mikor kijött az orvos a váróterembe,közölte velem,hogy a tesóm koraszülött,ugyanis csak a jövő hónapban várták az érkezését.Ekkor megörültem egy kicsit,mivel november 30-a van,így igazi „majdnem" karácsonyi ajándék lesz a pici és anyu sem szenvedések között fogja eltölteni az ünnepeket:) A kórházban minden fehér és sivár volt,csak néhány nővér szaladgált kisbabával a kezében,vagy elvétve egy-egy kismama téblábolt a folyosón.Az automatából vettem magamnak egy kólát,majd leültem a padra.Szerencsére pár perccel később befutott a nagyi és a papa,így nem maradtam egyedül az izgalmammal.

-Szervusz kincsem!-ölelt magához a nagyi,majd a nagypapám is hasonlóan üdvözölt.

-Sziasztok!Jaj,de jó,hogy megérkeztetek!Már borzasztóan izgulok..azt mondták,koraszülött a húgom,így eltarthat egy darabig míg világra jön.

-Hmm..hoztunk anyádnak egy kis húslevest,majd bevisszük neki,ha beengednek.Ahogy mondtad,lehet,hogy sokáig fog tartani ez a „procedúra",úgyhogy nyugodtan hazamehetsz fiam-szólt papa-mi nagyival megvárjuk a végét.

 

Sziasztok!Meghoztam az új részt,remélem tetszik és,hogy jól telik a nyári szünet!:)

Sok puszi

Bogger

4/13

A legrosszabb az volt ebben az egészben,hogy teljes mértékben igaza volt.De mivel én szerettem Fannit,ezért tudtam,hogy tartozom neki annyival,hogy elmondjam mi történt,még akkor is,ha ezzel véget vetek a kapcsolatunknak.Mikor vége lett a 7. órájának,megvártam a suli előtt:

-Szia Fanni!-próbáltam lelkesnek tűnni,nem sok sikerrel.

-Szia életem-megfogta a kezemet,de én elengedtem,mielőtt ő teszi meg-Mi a baj?

-Fanni...én óriási hülyeséget csináltam.

-Mi történt?-kiült az aggodalom az arcára.

-Figyelj!Én nagyon szeretlek téged és nem akarlak elveszíteni.De én..megcsókoltam Kírát-kimondtam basszus-Nagyon szépen kérlek,ne haragudj Fanni!

-Hogy mit csináltál?-kérdezte hisztérikusan,és eléggé ismertem már ahhoz,hogy tudjam,ez nála a zokogás egyértelmű előzménye.

-Jól hallottad..Nagyon sajnálom,kicsim,én nem akartalak megbántani-közelebb léptem hozzá,megfogtam az arcát,de úgy reagált,ahogy számítottam rá:lelökte magáról a kezemet.

-Ne fogdossál!Hogy tehetted ezt?!Mikor történt?

-Aznap,amikor összevesztem anyuval és te hívtál,én meg lehurrogtalak.Emlékszel?Akkor lementem az M15-ös parkba,vele pedig véletlenül futottam össze,és beszélgettünk,aztán..

-Ennyi is elég volt!-állított le-szóval,ha jól értettem,akkor vele volt kedved beszélgetni,velem pedig nem.

-Ez nem erről szólt!

-Akkor miről?!Óriásit csalódtam benned Rob,és Kírában is.Soha többet ne szólj hozzám!Köztünk mindennek vége!Járjál inkább Kírával,ha úgyis olyan nagy köztetek az összhang-ezeket a szavakat már úgy mondta ki,hogy könnyes volt a szeme,de nem akarta,hogy lássam,ezért elment,én pedig magambaroskadva rogytam le a padra,és egészen addig itt ültem,amíg ki nem jött az ajtón Feri,Zoli és Petya.Elmeséltem nekik a sztorit,ők pedig leültek mellém és nyugtatgattak:

-Figyelj,haver,lehet,hogy jobb is így mindkettőtöknek.Egy ideig kiélvezitek a szingli élet előnyeit,aztán újra egymásra találtok!-szólt Petya.

-Meg fog bocsátani és kibékültök Rob,úgyis!Titeket az ég is egymásnak teremtett.

-Semmi gáz,tesó,együtt leszünk szinglik innentől kezdve-próbálkozott Zoli-nem kellenek nekünk nők!Oksa?

-Oksa-mosolyodtam el halványan,mert hálát adtam az égnek,hogy ilyen barátaim vannak-De most hazamegyek srácok,ha nem gond.Ki akarom pihenni magam.Viszont van még egy megoldatlan ügy..Mi lesz a zenekarral?

-Hú,basszus,erre nem is gondoltam!-kiáltott fel Petya.Ekkor kilépett az ajtón Klau:

-Sziasztok!-köszönt kedvesen-Mi a baj?Történt valami?-kérdezte, az aggodalmas arcunkat látva.

-Majd elmesélem kicsim,most egy picit magunkra hagynál minket?Este felhívlak életem,oké?

-Oksi,persze.De ugye nincs nagy baj?

-Nincs-mosolygott rá Petya,majd felállt,odament hozzá és megölelte.

-Petya,csak annyit gyorsan,hogy képzeld,jövőhéttől kolis leszek!-mosolyott rá,megfogta az arcát és egy puszit nyomott a szájára.Még egy kicsit kiörülték magukat,majd Petya visszatért hozzánk.

-Na szóval.A fő probléma:a zenekar.Mit csináljunk,srácok?Rob,nem tudtok együtt dolgozni Fannival,ugye?

 

 

Hali!Itt vagyok az új résszel,bízom benne,hogy tetszik. ;)  Hogy telik a nyár?Végigjártátok már a környék összes strandját?!Remélem!      xoxo

4/12

És innentől kezdve már nem volt túlságosan érdekes az óra..  A következő órára pedig beült néhány nyolcadikos.Nagyon megszeppent fejük volt,remélem nem ijesztettük őket meg nagyon.:D Német óra volt,és természetesen nem hazudtoltuk meg önmagunkat, valaki bedobott valami undorító,de egyben nagyon vicces poént,mire mindenki szakadni kezdett a nevetéstől,beleértve a nyolcadikosokat,és KaTóth alig bírt rendet teremteni.Mikor végre mindenki lecsendesedett,egy  frappáns mondattal kimagyarázta az osztály viselkedését,és folytattuk az órát.Jah,majd elfelejtettem!A kolisok is megérkeztek 2. órára:

-Hallod,mi volt a koliban,amiért bent kellett maradnotok?-bökte meg Lillát Feri a szünetben,de ekkorra már szinte az egész osztály odatömörült köréjük.(Kivéve a stréberek,ők szokás szerint tanultak,illetve Kíra és Fanni,akiknek még mindig az aulában kellett segíteniük.)

-„Rendbontás" történt-rajzolt idézőjelet a levegőbe a kezeivel mosolyogva.

-Bővebben?-kérdeztem.

-Néhányan péntek éjjel nem mentek haza,és a koleszban maradtak.És a második emeletről kimásztak és elszöktek bulizni-de akkor már alig bírta visszatartani a nevetést.

-Néhányan?-mosolygott sokat sejtetően Laci(szintén kolis).

-Nah jó,hagyjuk ezt a színjátékot,természetesen mi voltunk-robbant ki belőlük a nevetés-egészen pontosan Laci,én,2 szobatársam,meg még egy másik srác,Laci szobatársa.Áááh,bakker,hatttalmas buli voolt!!-ordította el magát Lilla,a kezét a magasba emelve,majd hátrébbhúzódott a padon,ami ülőhelyéül szolgált.Lilláról tudni kell,hogy igazi vagány csaj,nagyon nagy a szája,mindig mindenhez van valami kommentje,és éppen ezért mindenki nagyon bírja őt.

Miután megvitattuk a kolis kiszökés részleteit,az aulába indultam,mert tudtam,hogy Kíra ott lesz,és úgy éreztem,hogy muszáj lenne megbeszélnünk ezt az egész ügyet,és bocsánatot kell tőle kérnem.Mikor leértem,rögtön meg is pillantottam,amint egy anyukának segített eligazodni a suliban.Odamentem,majd bele is kezdtem:

-Kíra,legalább hallgass meg!

-Rob,hagyjál,dolgom van!-mordult rám,de most nem hagytam annyiban.

Követtem a bejárat mellé,amely elég csöndes zug volt a suliban.

-Nézd-kezdtem újra-tudom,hogy nagyon megbántottalak és nem kellett volna így reagálnom,de értsd meg,hogy nekem barátnőm van,akit szeretek és köztünk nem lehet több,mint barátság.

-Nem érdekel,vágod?!Fogd már fel,hogy én szeretlek téged,Rob!Hányszor akarsz még azzal megbántani,hogy a szemembe mondod,hogy köztünk nem lehet semmi?!!-nagyon ledöbbentem,mikor kimondta ezeket a szavakat.Szeret engem?Na nee.Azt hittem,hogy az a csók részéről is csak egy múló gyengeség volt.

-Kíra,én..-kerestem a szavakat-mi csak barátunk vagyunk..

-Ha „csak" barátok vagyunk,akkor miért tudom,hogy milyen a csókod íze?-ezt már nem ordítva,hanem halkan mondta,majd sarkon fordult és otthagyott.

 

 

 

 

 

Sziasztok!Mi újság Veletek?Már tényleg nincs sok és nemsokára Summertime!*-*  Remélem mindenkinek sikerül még javítani a kétes tantárgyakból:) Sok puszi:  Bogger

4/11

Reggel totál másnaposan ébredtem fel 11 órakor,amikor aztán kimerészkedtem a fürdőszobába,de természetesen összefutottam anyuval és így lezavartunk még egy veszekedési kört,míg végül megadtam magam és bocsánatot kértem,úgyhogy szerencsére szent a béke.Ebéd után nekiálltam tanulni,ugyanis pénteken szólt az ofőm,hogy holnap jönnek a nyolcadikosok nyílt napra és az órabeosztás a következő lesz(mivel egy osztályban nem csak egy tagozaton tanuló diákok vannak):a kilencedikeseknek biosz/kémiaórája lesz megtekinthető,a tizedikeseknek irodalom/nyelvtan,a tizenegyedikeseknek(azaz nekünk) angol/német,a végzősöknek pedig rajz vagy töri.Tehát így fog kinézni a hétfő, és KaTóth a lelkünkre kötötte(ugyanis ő a némettanárunk),hogy normálisan kell viselkedni és eminens diák módjára jelentkezni az órán.Ezért kezdtem el tanulni,mert egyrészt nem akarok letolást,másrészt nem akarok szégyent hozni a sulira.Később Fanni áthívott magukhoz vacsira,úgyhogy az estét náluk töltöttem,majd hazaérve bepakoltam és 11 körül elaludtam.Másnap reggel 45-re beestem a suliba,és ekkor megcsapott az ismerős érzés,amely a nyílt napokon szokott rámtörni,mikor meglátom azt a rengeteg embert az aulában.A kíváncsi nyolcadikosok fürkésző,és egyben irigy pillantása,ami valószínűleg annak szól,hogy milyen jó nekem,hogy már nem kell izgulnom,hogy felvegyenek,és a szülők féltő és aggodalmas tekintete.Mindenfelé JAG-pólóban lévő,itt tanuló diákok,akik segítenek eligazodni a látogatóknak és beregisztrálják őket.Kíra és Fanni is köztük vannak,ők önként vállalkoztak erre a feladatra.Csak a második órától lesznek látogathatóak az órák,így az első órában az ofőm elő is hozakodik egy felettébb érdekes témával:a szalagavató.

-Bizonyára hallottatok már róla,hogy a tizenkettedikes végzőseink gőzerővel próbálják a szalagavatós táncukat.Tudniillik,ezen az ünnepségen fogják feltűzni nekik az érettségi évet jelző szalagot az osztályfőnökök.Mivel jövőre már mi leszünk ebben a helyzetben,ezért idén szabad kezet kaptunk a szervezésben.A másik harmadikos osztály osztályfőnökével egyeztettem és átbeszéltük a feladatokat.A végzősök tánca után nekünk is elő kell adnunk valamit.Ebben a drámások segítségére számítok.Az ünnepség utáni étkezés intézése is a mi dolgunk lesz,illetve a díszlet megtervezése is ránk vár.Ebben pedig a rajztagozaton tanulókra lenne szükség.De mivel mindenkinek kell csinálni kell valamit,ezért csoportokat fogunk alakítani:azt mondja,hogy 35-en vagyunk,akkor 1.csoport:Kíra,Angi,Ádám,Zoli,Lilla,Laci,Bea,Petya,Krisz,Panna,tiétek a díszlet-ekkor néhányan nagyot néztek és a fiúk zöme röhögni kezdett,mert ez tényleg eléggé abszurd döntés volt,de hát mindegy-2.csoport:Feri,Rob,Fanni,Kincső,Petra,Sziszi,Andi,a ti feladatotok az előadás lesz,3.csoport:Anna,Kitti,Norbi,Márk,Dorina,Karolina,Gina,Hugó,Szani,ti az ételekért vagytok felelősek.Akiknek nem mondtam a nevét,azok sem maradnak ki a munkából:ők kiválaszthatják,hogy melyik csoporthoz szeretnének tartozni-itt elégedetlen ciccegés hallatszott,hiszen elég igazságtalan,hogy ők választhatnak.

-Tanárnő!-jelentkezett Fanni-milyen típusú előadásra tetszett gondolni?

-Esetleg valamilyen táncos előadásban gondolkodjunk.De valamit tisztázzunk!Nem feltétlenül kell azoknak a diákoknak táncolni,akiket abba a csoportba osztottam be.Az ő feladatuk a szervezés,meg ha úgy alakul a dolog,akkor a fellépés is,de nem kötelező táncolni.Na,de erről ennyit!Mivel jövőhét pénteken lesz a szalagavató,ezért  péntekig minden legyen megszervezve.Ha valamelyik csoportnak gondja van,akkor fordulhattok hozzám segítségért.De térjünk vissza az órához!Ne feledjétek,a következő órát meg fogják tekinteni a nyolcadikosok.Kíra,Fanni nagyon köszönjük a segítségetek,a következő szünetben is le kellene majd mennetek-itt a lányok bájosan mosolyogtak és bólogattak-apropó!Lilla,Laci,Karolina és Márk hol vannak?Ki tud róluk valamit?

-Tanárnő,nekem írt Lilla-szólt Viki-nem engedték el őket a koliból,mert valami rendbontás történt..Azt írta,a második órára valószínűleg beérnek,és a nevelőtanáraik majd írnak nekik igazolást.

-Értem.Nos,ezesetben folytassuk az órát!Milyen szabállyal tudnánk jellemezni a névmással helyettesített igéket?

4/10

-Jó estét kívánok!-szólalt meg hivatalos hangnemben a pasas,majd Fannihoz fordult és átnyújtott neki egy névjegykártyát.

-Ööö-döbbent le Fanni-Jó estét!

-Látom meglepődött.A nevem Nagy Viktor és a Szépségvilág nevű modellügynökségtől vagyok itt.A legújabb kampányunkhoz keresünk arcokat és,meg kell hagyni az ilyen helyeken szokott a legsikeresebb lenni a keresés-nézett körbe-nagyon sok a csinos fiatal lány az ehhez hasonló szórakozóhelyeken-ekkor Fanni ijedten keresett a szemével engem,mire én megszorítottam a kezét,hogy érezze,nincs egyedül-na,de a lényegre is térnék.Láttam magát a színpadon és láttam,hogy van stílusa,az alkata is megfelelne,az arca is szép.Úgyhogy feltenném a kérdést:állna modellt a legújabb kampányunkhoz?-itt Fanni elmosolyodott,mert régi álma volt,hogy modellkedhessen-nem muszáj azonnal döntenie,holnap estig hívhat,ha addig nem jelentkezik,akkor vegye meg sem történtnek a kérdésemet.Köszönöm a türelmét.Viszontlátásra!-köszönt el a fickó.

-Elvállalod?-kérdeztem Fannitól.

-Azt hiszem,igen,de még meg kell beszélnem a szüleimmel.De most nem akarok ezzel foglalkozni!Csak jól akarom érezni magam-mosolygott,majd behúzott magával a táncoló tömegbe.

Körülbelül éjjel 3-ra estünk haza,hullafáradtan és már éppen az ajtóban álltam,amikor rámtört a kétségbeesés.Ugyanis hiába kutattam a zsebeimet,a kulcsomnak hűlt helye volt!Basszus!Most mit csináljak??A 6. emeleten lakunk,tehát bemászásról szó sem lehetett.Ergo 2 lehetőség volt:vagy beimádkozom magam Fanniékhoz és náluk alszom,vagy becsengetek.Mivel az előbbihez nem volt elég bátorságom,ezért a második megoldás mellett döntöttem.Természetesen rosszul...

Mikor megnyomtam a csengőt elszállt a maradék bátorságom is,ugyanis anyunak azt mondtam,hogy nyugodtan alhatnak,legkésőbb 1-re itthon vagyok..És amikor lenyomódott a kilincs,akkor egyenesen féltem.És ekkor kinézett anyu:kócos hajjal,szemüveg nélkül(mert egyébként szemüveges),a hálóingére csak egy köntöst vett rá.

-Jó estét Rob!Ez mi a fene mégis,hmm??Legkésőbb 1 órát beszéltünk meg!Azonnal gyere befelé-ezt már szinte ordítva mondta,mire felébredt Mátyás is és pizsamában és szintén köntösben ő is megjelent az ajtóban.

-Mi történt?-kérdezte kissé kómásan,majd felkapcsolta az előszobai villanyt.

-Csak a fiatalúr egy kissé elnézte az időt!-mondta szemrehányóan-Nem érdekel Rob,1 hónapig szobafogságban leszel.

-Áhh anyu ne máár-kiáltottam hisztérikusan.

-Mártikám,ne legyél már olyan szigorú vele.Éppen elég ott 2 hét is,nem gondolod?-próbált alkudozni Mátyás,nem sok sikerrel.

-Nem gondolom!Abban a tévedésben leledzik a fiatalúr,hogy attól,mert 17 éves,mindent szabad neki.Pedig nagyon rosszul gondolod és most pedig menj a szobádba és aludj!-ripakodott rám,mire én inkább meg sem szólaltam,csak teljesítettem a kérését.(Kérését??!Inkább parancsát!)

 

 

Hali!Itt vagyok az új résszel,remélem elnyeri a tetszéseteket! ;)

Puszi